NeveR look back...

végre vége.

Minden döntés rajtad múlik... bármit elérhetsz...te irányítod a sorsod vagy irányíthatják mások ha hagyod...te döntössz vagy döntenek helyetted...de választhatod a könnyebb, simább utat elmenekülhetsz minden elöl, lezárulatlanul hagyhatsz mindent...te ezt szoktad meg, de ez valahogy igy nem jó...nem veszed magad észre...és félsz megszeretni valakit...és félsz h nem érdemled meg h szeressenek...közben egy csomó embert megbántassz köztük engem is...végre vége...semmisem köt hozzád csak az emlékek...az emlékek melyek a múltamat tükrözve a jelenembe kúsznak át és mellyekkel eddig egy lezárulatlan űr tátongott s nem hagyott szabadulni...és ezzel h kimondtam végre vége... 

Ne ülj most le mellém, menjél más vonattal
Keress másik várost,és a nagy csomaggal
Amit a szívedből a hátizsákba raktál
Húst vigyél az útra - nem kell, mondom. Hagyjál!

Borítsd el a napot
Árnyékot vetek rá, hozzál le csillagot
Borítsd el a napot 
Árnyékot vetek rá, hozzál le csillagot 
Tudod mit? Teszek rá!
/30y-Felhő/

never again.

Szép álmok reményekkel tele,
Csalódás a valóságba ébredve...

Örülnöm kéne, mégis sirok, újra velem vagy, de mégsem látlak sehol, Ott ülsz mellettem, és én csak mosolygom, Nem bízom semmiben,de mégis sugárzom...

Megszólal egy régi dallam és újra itt vagy mellettem, csak kár, hogy épp a képzeletem játszik velem...

Tétován nézem az életem és csak múlik a jelenem!!!

Ne csodálkozz, hogy nem tudod ki vagyok,
mit érzek, mit gondolok...
Rejtély vagy egy nagy titok,
Miért nem mutatod meg az igazi arcod!?

Miért kezdődik minden előről...már megint ott tartunk ahol egy évvel ezelött...én ezt nem akarom...vagy nem tudom mit szeretnék...felejts el örökre...kétszínű vagy és sosem vagy őszinte...miért gondolsz rám ha semmibe veszel...de én vagyok a hülye hogy rajtad agyalok...sztem már mindent megbeszéltünk...nincs mit mondanom neked...én már mindent elmondtam...vagy neked több mint egy év kellett ahhoz hogy rájöjj mit érzel???már túl késő...nem számít mit érzel...túl sokat szenvedtem...megváltoztam és már nem kellesz az életembe...=(

By: bRig

mosoly mögött újra mosoly.

...úgy érzem,ami 1 éve összedölt bennem, végre szertefoszlott... mosoly mögött újra mosoly...=)

Eltűnt minden mit eddig éreztem,
amiért elvileg eddig éltem.
Eltűnt minden,
s végre szabadon szállhatok
Eltűnt minden,
s soha többé nem bánthattok
Eltűnnek az árnyak,
de a szívem a mélyben marad
Minden elveszett eltűnt örökké
A sebhely már nem vérzik mit újra feltéptél
Repülök, repülök színek oly szépek
nem bánthatsz már meg,
mert szívemből végleg kitéptelek.../saját/

Az álmokból, tündérmesékből amiben régebben éltem hirtelen a puszta valóságba csöppentem...
de nem bántam meg, hogy megváltoztam...változtam valakiért...majd rájöttem h nekem igy sokkal jobb...
és már nem csinálnék vissza semmitsem...már másképp látok mindent...
nagyon ritka az,hogy  valaki megtalálja azt az embert akire igazán számíthat...
senki nem tudja h milyen vagyok igazából...és az a legidegesítöbb amikor valaki az életemben okoskodni akar felettem...
sztem mindenki volt már mélyponton és ezt nem gyerekes hisztikre értem...bár ezzeket az érzéseket is csak az tudja megérteni aki már volt ilyen helyzetben, 
és hogy ezzel valaki nem feltűnést akar kelteni...bár vannak azért olyanok is akik azthiszik h ez tök menő és ezzel akarnak feltűnősköndi...csak azt nem veszik figyelemben hogy azok az emberek akik télleg ilyen helyzetben vannak azokat veszik majd semmibe...azokat  akik együttérzésre számítanának...

...nem kell mindig az átlagot követni...és nem kell mindenkinek egyformának lennie...

Rájöttem, hogy senkisem az, akinek látszik az emberek álarc mögé bújva járkálnak a világban...

by:bRig
=)