Semmi sem változik...de közben minden...

...és mindig mikor megpillantok egy szivárványt fantasztikus érzés fog el
...mintha az egész világ benne lenne ebben a parányi de mégis szikrázóan hatalmas kis színkavalkádban...
csodálatos...annyi boldogság fogalmazódik meg ilyenkor bennem...egyensúly..melyet mindig is éreznem kellene...boldog vagyok...
csodálatos helyen vagyok...csodálatos élettel...ezt kellene mindig is gondolnom....
két lábon állok a földön...
olyan mosolyt sugározz a világra mely benned él és lélegzik...amely benned szunnyad...hát engedd ki és keltsd világra...
álmodj szépet és valósítsd meg a csodát...lépj és törekedj...
érd el az elérhetetlent...varázsolj álmokat és csodákat...keltsd fel a világ mosolygós oldalát...
IGEN!
szeretnék boldog lenni...
nem csak arra a pár másodpercre...
látom a kék eget és rád gondolok...
látom a holdat a csillagokat...
látom az egész univerzumot...
Hogy mégis mi kell még?...AZ H VELEM LEGYÉL ♥ :(


igen...régebben a Holdon ültem a csillagok mellett és közelről csodálhattam...érinthettem...
csodálatos volt...de nem értettem magam..csodálatos boldogság...félelem...választottam...
mára csak esténként figyelhetem fodros kis sugarait, mégis csodálatos érzést ad...összekapcsol...búsan pislogok felé...hisz annyi emléket ad...gondolkodom a holnapon...
tegnapon...múlton...jövőn..és kirajzolódik a jelen...mennyire magányos Így ténylegesen az életem...hittem a egykor h magány a jelenem...de rá kell h döbbenjek h igen itt
a forró teám mellett tényleg jelen van a magány...itt egyedül, magányosan csupán százezer gondolat cikázik bennem...
Róla...egy ismerős hang...ismerős szempár...ismerős nevetés...mely megnevetett és mosolyt ad...boldogságot...szerelmet...
esténként csodálhatom...csodálhatjuk egymást egy fénygombócon keresztül...

SZERETLEK !