nem akarok gondolkodni...miért nem tudok pár pillanatig csak létezni...miért kell mindig töprengenem...nem akarok járkálni az agyamba...múljon.múljon.múljon már...nem kellenek a gondolataim.főleg ezek a gondolatok.nem akarok ilyet érezni...nem akarom h fájjon...nem akarom h megbánts...nem akarom a holdat nézni este és rád gondolni...és nem akarok azon gondolkodni h mennyi mindent elszúrtam és h kit bántottam meg...nem akarok arra a hullócsillagra gondolni...nem akarok már gondolkodni ezeken...új jelent akarok...akarok vmit mással de őt túlságosan más érdekli minden lefoglalja...nem érdekli h milyen jó vele...csak a szenvedélyének él.de ez nem is annyira fontos.mert neki is annyira hasonlóan furi a gondolkodása h még ez is belefér=)
by-bRig
A szivárványdomb tetején a felhőn csücsülős álmomban... tudod: Széles mosollyal szaladnék feléd, ha nem jönne velem szembe egy összetört tükörkép...:)
2008. december 22., hétfő
nem tudom.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése