jó érzés tudni h vki szeret...melletted áll h valaki vigyáz rád szó nélkül...jó érzés tudni h valakinek az életében legalább egy töredék vagy...h legalább ismer és talán egy kicsit a szívébe zár...és h mekkora törést okoz életünkben ha valakit elvesztünk...milyen nyomokat hagy???ezt talán észresem vesszük magunkon...nem is vehetjük mert próbáljuk a veszteségeinket eltitkolni...és pont ezzel lesz annyira felismerhető...felismerhető azok számára akik ismernek és akik látnak a szemükkel és nem csak néznek...néznek nap mint nap az iskolapadban...utcán sétálva...néznek de csak egy ismeretlen közömbös arcot látnak aki legtöbbször mosolyog és nem mondja h mi bántja...nem mondja mert számodra ugyis lényegtelen h mi bántja...
buszon hazafele előtörnek a régi emlékeim...mosolygom mert az emlékben álmodni jobb mint ébren döcögni egyedül az életben... mosolygom mert rád gondolok...mindig eszembe vagy...de már csak az emlékeimben...
mit teszek ha szomorú vagyok???előveszek egy papírt és kiírok mindent ami szívemet nyomja...nem számít semmi csak h kikerüljön az a sok őrült kavalkád mi bennem zavarodottan émejeg...kapkodok levegő után de könnyeim egyre erősebben törnek elő és ilyenkor gondolkodom el h minek mi értelme... [by bRig]
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése