2009. szeptember 27., vasárnap

arcomon mosoly.
szememben könny.
meredten bámulok.
másodpercekig mélyül tekintetem a semmibe és csak hallgatom ezt az iszonyúan szép dallamot amely a fülemen keresztül a vérembe hatol és egy könnycseppel új körútra indul.

minden változik. elengedem a múltam. 
rád gondolok új érzések távlatában h merre lehetsz.
gondolataim kúsznak át hozzád egy kis műanyagdobozban.
de vajon megértede amit neked szántam?!

Nincsenek megjegyzések: