2010. január 14., csütörtök

mennyira nagyon szeretem távoli messzeséged agyhullámait, jelenléted távoli közelségét, megölelésed furaságát...a furaság némaságát...felejthetetlen személyiséged még ennyire nagyon távolból is.... I never forget that the day:)


BEFŐTTBE ZÁRT SZÍVDOBBANÁS...-BY BRIDGET

Nincsenek megjegyzések: