A szivárványdomb tetején a felhőn csücsülős álmomban... tudod: Széles mosollyal szaladnék feléd, ha nem jönne velem szembe egy összetört tükörkép...:)
2010. január 14., csütörtök
mennyira nagyon szeretem távoli messzeséged agyhullámait, jelenléted távoli közelségét, megölelésed furaságát...a furaság némaságát...felejthetetlen személyiséged még ennyire nagyon távolból is.... I never forget that the day:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése