tele a szemem a megélt fájdalmak gyötrelmeivel s egyben bennem ragyog a boldogság fénye...de valahogy mégis hibás minden...
darabokra esik a táj=/
darabokban a lélegzet a sóhaj és a szó...eltűnhetne minden csak a mosoly térképe maradhatna lelkemben...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése